Fodor Zsóka, a Barátok közt egykori Magdi nénije reklámfilmre kapott felkérést. A Lipton icetea-t kell népszerűsítenie a felvételen: a sztori szerint egy szomjazó férfinak visz futva egy hideg üdítőt, de az utolsó pillanatban megkívánja az italt, és megissza ő maga. A kisfilm itt látható.
Nem lehet csak a termék köré építeni egy műsort, hangzott el a médiakonferencián: Vidus Gabi (R-Time) szerint szponzorfinanszírozott műsort csak gyötrelmek árán lehet előállítani, ugyanis az ügyfél ilyenkor mindig többet akar, mint amit a szpotokért kap. Egy ügyfél teljes termékpalettáját csak nagyon hosszú, akár egy évnél hosszabb szerződés során lehetne csak bemutatni, vélte.
Az RTL-nek is volt, van, lesz jogi ügye termékelhelyezés miatt, a terméktulajdonságok részletes bemutatását, a fogyasztásra való bíztatást tette szóvá mostanában a médiahatóság. Ellenérdek van, véle Vidus, mert az ügyfél azt szeretné, ha a termékét minden szempontból bemutatnák, de ez nyilvánvalóan jogilag aggályos.
Vidus szerint már a Való Világban is természetesen jelentek meg a konyhai termékek, márkák. „Minden terméknek meg lehet találni a műsorkörnyezetét” – tette hozzá. A terméknek passzolnia kell dramaturgiailag és életkorban is: ha a brandkapcsolat jól működik, akkor hosszabb távon számíthat egymásra az ügyfél és a tévécsatorna, példaképp az X-Faktor mögé beállt cégeket említette.
Sok esetben drágább a termékelhelyezés, mintha a partner szpotot venne, de ez rendre egy csomag részeként van értékesítve és egyedi az árazása – fejezte be Vidus.
A hazai csatornák úgy szerződnek a tévéműsort gyártóval, hogy utóbbi felel a képernyőn látottakért, azaz amennyiben az NMHH, a Médiatanács megbírságol egy fikciós sorozatot vagy magyar realityt bármi miatt, akkor a gyártó a felelős, annak ellenére, hogy elvileg a csatorna kapja a büntetést – hangzott el a termékelhelyezésről szóló blokkban a Media Hungary konferencián.
A TV2 részéről elmondták, hogy új főzőműsorban úgy érzik, hogy ügyesen alkalmazták a termékelhelyezést („egészen komoly szponzorok” segítségével), de Barna György (AGB) és Péntek Zoltán (TV2) említették a Megasztárt vagy a Voice-ot is. Rossz példaképp felhozták, ha egy taxitársaság egy maréknyi taxicsekk ellentételezéseképp elvárja, hogy egy sorozatban minden részben látható legyen az autója, akkor egy idő után a stábnak is fárasztó, hogy folyton taxiba kell ki- és beszállni, holott dramaturgiailag nem is lenne indokolt épp kocsikázni.
Azoknak, akik nem szeretik a sok betűt, ellenben kedvelik a számokat:
A Médiapiac 2013 konferencián a „Víziók – médiacégek jövőképe” című blokkban többen beszéltek a tervekről. „Ne legyünk pesszimistábbak, mint amit az adatok indokolnak, hiszen a korábbi előrejelzéseket visszanézve kiderült, hogy nem is látunk sokat előre. Mi az igényes, saját gyártású műsorokban hiszünk: ha nem is néz mindenki minket, legalább legyünk megkülönböztethetőek” – közölte a Médiapiac 2013 konferencián Farsang Péter a Viasat vezérigazgatója. Három főműsoridős produkcióval indulnak a héten: sikernek tartják, hogy 800 ezres nézettséget ért el videomegosztó oldalakon az Észbontók három promója. Mihók Attila (Ringier) szóba hozta, hogy bizonyos sorozatokat különösen magas áron készítenek (ki nem mondva utalt itt valószínűleg az MTVA számára készülő produkciókra), de hozzátette, hogy mivel Farsang korábban a pénzügyi területet vezette a Viasatnál, és nagyon reálisan látta az árakat, így a több műsorra kiterjedő Viasat-Ringier együttműködés is normális, a valóságtól nem elrugaszkodott összegeket tartalmaz.
„A megfelelő fókusszal, időzítéssel ez a piac bővíthető. Mi egy közép-kelet-európai vállalat vagyunk, erre építünk, a Megamax például már négy országban nézhető. A Spektrum és a Sport1 HD-ben megy, és jövő év elején még egy csatornánk áll át HD-re. Tavaly negyedmilliárd forintot ruháztunk be a Sport TV új stúdiójára, és mellette más fejlesztések is vannak, lesznek” – magyarázta Málnay B. Levente a Chellótól.
Vaszily Miklós (Origo) szerint a válságra nem lehet megoldás a végletekig való zsugorodás. „A partnerségekre való fókuszálás fontosságáról, kockázatok megosztásáról, érdekes, új területek felfedezéséről, új szolgáltatások bevezetéséről szól nálunk ez az év” – jelezte. Az Origo megpróbál a hirdetési bevételek mellett más utakat keresni, tette hozzá, bejelentések az év későbbi részében várhatóak.
Tíz évig nem fog nőni jelentősen a hazai reklámipar bevétele, amely erősen függ a GDP alakulásától: amennyiben 1-2 százalékkal nő a GDP, akkor meglódul a reklámipar is – vélte a Médiapiac 2013 konferencián Szabó György a Sanomától. A válság előtt a reklámipar 0,9 százalékát adta a teljes gazdaságnak, tavaly csak 0,5 százalékon állt, egy csökkenő gazdaságban is. Magyarország kifejezetten rosszul építette fel saját gazdaságát 2005 és 2012 közt, vélte. Szlovákia 42 százalékkal növelte GDP-jét, Magyarország ezalatt 3,5-tel (ami nagyban kivetítve kifejezette nyomasztóan nézett ki).
A válságadók a magyar médiapiac dupláját, a hirdetési piac háromszorosát viszik el. Csehországban 30-40 százalékkal nagyobb pénzből gazdálkodnak a médiapiaci szereplők – közölte Szabó. A lemaradásunk stabilizálódhat, és már most gyengébbek vagyunk GDP-ben 40 százalékkal, mint a csehek... holott a rendszerváltáskor nagyobb volt a hazai GDP, mint a cseh, tette hozzá.
2012 novemberében írták ki itthon a pontosabb rádiós mérésre vonatkozó tendert, idén áprilistól lesznek pontosabb hallgatottsági számok. „120 éves a rádió, nagyon személyes médium, van létjogosultsága” – hangzott el a Médiapiac 2013 konferencián.
A rádiós reklámpiaci szereplők szerint náluk összefogás tapasztalható, és a bevétel is nőtt tavaly a 2011-es 4,6 milliárdról 6,8 milliárdra - igaz, egy évvel korábban sok rádió nem osztotta meg a számokat, és 2012-ben is csak az adók 90 százaléka tette elérhetővé bevételeit.
2011-ben a televízió az összes reklámbevétel 30,6 százalékát vitte el, súlya 27,8 százalékra csökkent 2012 során. 50 milliárd forint alá csökkent a tévék bevétele (ebben az összegben nincsenek benne az ügynökségi jutalékok, a barter, az sms-ből származó összeg). A nyomtatott sajtó 23,2 százalékról 21,3 százalékra esett 2012-ben – hangzott el a Médiapiac 2013 Konferencián.
A tévés reklámpiac tehát 11 százalékot esett egy év alatt, de 2008-hoz képest 32 százalékos a csökkenés (2008 volt az utolsó olyan év a válság előtt, amikor még nőttek a számok). 2012-ig folyamatosan esett a nagy tévék bevétele, de jól tartották magukat a kábelcsatornák – tavaly viszont náluk is csökkenés következett be.
A tévék esetében főképp a szpotbevételek csökkentek, a hagyományos tévéreklámok hozta összeg 13 százalékkal zuhant 2011–ről 2012-re, ellenben nőttek a szponzorációs és termékelhelyezésből származó bevételek.
Az alábbi szpot spanyolul van, az akcentus szerint szinte biztosan argentin. Remek példa arra, hogy kevés pénzből, egy jó ötlettel milyen remek és szerethető reklámot lehet készíteni. A videót a Kreatívon találtunk.