Borókai Gábor (Heti Válasz), Murányi Marcell (Népszabadság) voltak a következő beszélgetés résztvevői a Médiapiac Konferencia 5. szekciójában, ahol Szakács László (Grabowski) a hét főbűnre fűzte fel a beszélgetést.

„Ha egy lap nem ellenőri az információit, a hitelességét veszíti el. A bírói kar pedig nem igazán sajtópárti” – vélte Murányi, amikor arról volt szó, kell-e két forrás egy hír leközléséhez, vagy mindennél fontosabb a gyorsaság. Borókai elmondta, hogy a Heti válasz 80-85%-ban nyer, ha perről van szó.

„A Népszabadságnál négy korrektor van, én büszke vagyok a munkájukra, de azért tele van hülyeségekkel az újság. A Blikknél is volt korrektor, a németek meg is lepődtek ezen, mert nálunk ilyen nincs” – mesélte Murányi.

Az, hogy hol van a magyar oknyomozás, mint téma, az egy mánia. Az oknyomozás fetisizált valami, de közben rengeteg jó cikket lehet látni. Mindenki egy nagy Watergate-et, botrányt vár, de csak egy ilyen ügy volt 25 év alatt, a Schmitt-ügy. Van egy ésszerű idő arra, amennyit el lehet tölteni egy anyaggal. Itt komoly üzemekről beszélünk, ahol termelni kell – vélekedett a Népszabadság főszerkesztője.

Mindenki hibázik

Borókai arról mesélt egy kis sztorit, hogy nem mehet váratlan, az addigitól eltérő tartalom egy lapba, mert annak már kialakult olvasói köre van: „Volt egy szerződésünk az RTL Klubbal, mi megjelentünk náluk, ők nálunk. Karácsony előtt azonban a Heti válaszban a Való Világot promotálták, amire rengeteg dühös olvasói levelet kaptunk.”

Murányi is elmondott egy sztorit, amikor nagyot hibáztak. „A Blikk egyszer egy Vágó István-interjút ígért a címlapon, vezető anyagként, arról, hogy miért ment a TV2-höz. Kimaradt a cikk valamiért, és egy hatalmas Media Markt-hirdetés volt a beígért oldalon. Azt hittük, hogy itt a világvége, botrány lesz, de csak egy reakció érkezett másnap, az is csak annyit jegyzett meg, hogy kreatív reklám lehetett.”

Normális, ha zuhan az M1?

Szóba került a közmédia elmúlt pár napja is, amelyre aligha lehet büszke az MTVA. Borókai szerint el kell helyezni a térben az M1-féle nézettségi számokat is: normális ha zuhan, mert mindenhol csak 1-2 százalékot visznek el a hírtévék. „Nem zöldmezős beruházás, elvárható lenne a háttérbázistól, hogy ne rombolja a hitelességet a rossz feliratokkal. Most a látvány színvonalas, a tartalom kevésbé. A Hír TV fogadtatása is más volt akkoriban, most nem látom a tömegigényt erre. Nekem azonban mindig gyanús, ha szét akarnak tépni valamit az induláskor, én várnék egy hónapot az elemzéssel” – tette hozzá.

„Minden pénzt az állami médiába? Ennek a torkosságnak következménye van” – mondta Szakács. Murányi szerint 1,2 milliárdot költöttek el egy olyan rendszerre, amely kezelésére nem képeztek ki embereket, és ez iszonyú nagy rombolás.

Az Egerben rendezett Médiapiac Konferencia második napján – az első napi udvarias, békés beszélgetések és előadások után – végre hevesebb vita bontakozott ki, a témát a Kreatív egy cikke hozta fel.

Bátorfy Attila (Kreatív) előadására reflektálva Borókai Gábor (Heti válasz) elmondta, hogy számítása szerint  2006 és 2010 között az állami hirdetések 89%-a landolt baloldali médiumoknál, ami nem volt normális. A politikai médiatér berendezkedésével van probléma, és azzal, hogy erős percepcióval közelítenek páran a témához, másfajta következtetésekre jutnak – tette hozzá. „Ha az egyik oldalon közönség van és média nincs, akkor valamit tenni kell. Ha az autók szaporodnak, de út nincs, akkor utat kell építeni” – jelezte Borókai.

„Mindenki pontosan tudja, hogy a hirdetési bevételek jó, ha 50%-a érkezik a kiadóhoz. A cikkben közölt adatok pontosságával is probléma van. A mai leosztás igazságosabbak tűnik” – vélekedett Borókai.

Szerinte az, hogy a politika médiát épít, abban semmi rendkívüli nincs. "Hogy milyen módszerekkel, milyen arányokkal teszi, azzal persze lehet vitatkozni, de Magyarországon egy nagyon torz médiatér volt korábban, és abba tolták a pénzt" – közölte.

Román Balázs (Kreatív) szerint korábban viszont nem ugyanilyen forgatókönyv szerint mentek az események, és látható, hogy 2010 óta merre folynak tudatosan a pénzek.

Az Egerben rendezett Médiapiac Konferencia második napjának egyik várt eseménnyel lett volna a hvg.hu szerzője, Tóta W. Árpád és a Magyar Hírlap publicistája, Bayer Zsolt verbális szócsatája, de nem jöhetett létre, mivel utóbbi még szerdán közölte, hogy nem ül le beszélgetni a világról egészen mást gondoló Tóta W-vel. A szervezőket erről már szerdán értesítette, este ez már téma volt a helyszínen lévő vendégek, előadók közt. A két fél még soha nem találkozott, a moderátor Hajós András lett volna.

Az első nap néhány eseményéről, megállapításáról itt olvashat többet.

A Médiapiac Konferenciáról, Egerből jelentjük

Tiszttartó Titusz, a Class FM programigazgatója szerint rádióadójukat közel 3 millió ember hallgatja, és ehhez kell a Morning Show is. „A sztárok viszont közismerten nem könnyű emberek. Sebestyén Balázs sem az, évekig nyaggatott, hogy intézzük el, hogy Forma-1-es pilótával versenyezhessen. De nem akárhogy: Trabanttal” – mesélte az egyik rádiós blokkban.
 

Eljött az idő, amikor a Class FM-en amúgy is aktívan reklámozó Vodafone és Button szerződése a vége felé közeledett, így őt meg lehetett győzni arról, hogy versenyezzen a műsorvezetővel. Button nem ismerte a kormányváltót, nem vállalta az NDK-s csúcsterméket, de a Lada jó kompromisszum volt. Egy vezetéstechnikai centrumban lezajlott a verseny, Sebestyén Balázs megilletődve toporgott a pilóta mellett, aki persze sokkal gyorsabb volt nála. „Újabb, hasonló csibészségeken törjük a fejünket” – tette hozzá Tiszttartó.

A Médiapiac Konferenciáról jelentjük

2011-hez képest nőtt 2014 végére a hazai médiumok száma, tavaly, a 4. negyedévben már 11 470 médiamárka volt itthon. A médiumok bő fele országos, szűk fele helyi - derült ki Incze Kinga előadásából. A helyi rádiók száma jelentősen csökkent három év alatt (9%), de a lokális tévékből is kevesebb van. A többi médiatípusban újabb szereplők jelentek meg. Ha csak 5 százalék lesz a reklámadó, már az is eladási hullámot indíthat el a közepes és kis médiumok esetében, ahol az 5 százalékos profitkulcs jónak mondható.

Vörös Csilla (Nielsen) előadásából kiderült, hogy a zenés tehetségkutató az a műfaj, amit egyaránt nagy számban megnéznek az interneten és a tévében. Akik a neten fogyasztanak tévés tartalmakat, logikusan kevesebbet néznek hagyományos tévét. 2014-ben már a magyarok 19%-a nézett filmet, sorozatot a neten, a lineáris tévézés aránya viszont stabil. A reklámok megjelenésszáma folyamatosan nő, de a mért csatornák száma is az elmúlt pár évben, ráadásul focivébé is volt 2014-ben: 5 millió 300 ezer reklám ment le a tévében tavaly.

A Médiapiac Konferenciáról, Egerből jelentjük

Varga Zoltán (Central Médiacsoport Zrt.) szerint nekik szerencséjük volt, mert a Sanomának nagyon kellett a pénz, amikor a cég eladta magyarországi médiabirodalmát. Bizonyos termékek megújításán túl vannak, az eladásoknak (profession.hu, Story4, Story5) pedig lassan vége. Újabb akvizíciók jöhetnek, főleg online. „Mi ezt a tempót szeretnénk folytatni” – tette hozzá.

Szauer Péter (HVG) online-ban optimistán 20-30 százalékos bevétel-növekedést vár. „Pénzügyi befektetőnk nem volt igazán soha, mindig a szakma számított” – mondta.

Mihók Attila (Mediaworks) szerint nem igaz az a vélekedés, miszerint a pénzügyi befektetőt nem érdekli a termék. Belátja, hogy a külföldi tulajdonos képe nem pont fedi a magyar valóságot, de le kell futni kötelező köröket, hogy megértse, hogy egyes folyamatok nem úgy működnek, mint Ausztriában.

Varga Zoltán szerint a Central Médiacsoport transzformálódott, a vezetés pénzügyi befektetőből szakmai befektetővé lett. „Remélem, hogy jövőre is ebben a minőségben beszélgetünk” – tette hozzá.

A Médiapiac Konferencia első napjáról, Egerből jelentjük:

Nem bízik abban a szakma, hogy a reklám imidzse javulna, így reklámtámogató és azt népszerűsítő kampányra van szükség – állapította meg a MAKSZ és az MRSZ. Március 18-án, azaz ma indítják ezt: a társadalmi elfogadottság javítása a cél, ugyanis Magyarországon az európai átlagnál is alacsonyabban van ez a mutató.

Az areklamhasznos.hu oldalon futnak össze a szálak, porszívó nélkül nincs focivébé, csirkemell nélkül nincs tévésorozat a tévében: azaz, ha a gyártó nem reklámozna, nem lenne pénz tartalmat venni. Egy kutatás is készült, a megkérdezettek java szerint a reklám manipulál, sokkal kevesebb nézőben-fogyasztóban tudatosodik, hogy reklám nélkül nem lenne cikk, tévé- vagy rádióműsor, vagy csak sokkal kevesebb.

A TV2 és az RTL is gyártott tévészpotot, előbbi hármat, utóbbi kettőt, meglepően szellemesek. Fizetős lenne a TV2 esti műsora, törökül futna a Szulejmán, a Jóban Rosszban kedvelt arcait kirúgnák, Gaál Noémi greenbox előtt, térképek, radarképek nélkül motyogna valamit, az éjjel-nappalosok pedig otthon dekkolnának, ha nem lenne reklám a kertévéken. 

Az M1-en három napja látható Bori kedves nőnek tűnik, de az éjszakai napsütés kissé összezavarja.
 

Nem is mondunk többet.

​