Pál Ferenc atya félórás előadásban mesélt az érzelmekről, szerinte fontos kérdés, hogyan tudjuk az érzelmeket úgy megélni, hogy egyrészt kiélvezzük és benne legyünk, másrészt tudjunk távolságot is tartani tőle.
"Képesek vagyunk az érzelmeinkhez, lelki állapotukhoz hasonlóan gondolkodni, de nem csak az érzéseinkhez kacsolódóan tudunk gondolkodni, hanem létezik lényeglátó gondolkozás is. Egyik feltétele az, hogy el kell távolodni az érzelmektől. Minden, ami érzelmileg hat ránk, képes rá, hogy függőséget okozzon" – mondta.
Zsúfolásig telt a terem, a legnépszerűbb akkor volt, mikor bement a közönség közé és arról beszélt, hogy mi a három legnagyobb tévedésünk a boldogságunkkal kapcsolatban.
Mi a különbség a között, hogy boldognak érzem magam, és hogy boldog ember vagyok? A boldogság irány és folyamat, nem pedig egy állapot – nem pillanatnyilag kell rá törekedni, hanem hosszú távon. A kutatók szerint azok a személyek boldog emberek, akiknek vannak életcéljaik, így el tudják viselni a kurdarcokat és a rossz érzéseket, mert azokon át tudnak lépni, és a célra koncentrálnak. "Élhetővé válik a hullámzás, lesz helye a boldogtalanságnak, a gyásznak is, mert minden kiegyenlítődik" – hangzott el.
Az életünkben dilemmák közt élünk, a biztonság és a szenvedély uralják a párkapcsolatokat, de idővel felnő valamelyik mellé a "kistestvére", és elnyomja a másikat: a biztonság mellé az unalom, a szenvedély mellé a félelem kerül – felborul az egyensúly. A biztonságból az alkalmazkodás, a szenvedélyből az önérvényesítés növi ki magát, és elkezdjök rosszul érezni magunkat. Tudatosan kell ezeket kezelni, megélni, és alkalmazni - óriási tapsot kapott az előadásért, ami simán elment volna egy stand-upnak is, élmény volt hallgatni.