A Belmondo zenekar frontembere a közelmúltban meghívást kapott a Marslakók című tévésorozatba. Czutor Zoltán saját magát játszotta, hiszen a történet szerint interjút kért tőle az internetes portál újságírója.

- A riporter, akit Mazányi Eszter alakít a sorozatban, jókora késéssel érkezett meg a kávézóba. Kiderült, hogy teljesen felkészületlen, hülyeségeket kérdez, ráadásul pökhendi és flegma stílusban. Ezen megsértődtem, és tehetetlen dühömben felrúgtam egy széket. A jelenet elsőre olyan jól sikerült, hogy nem is kellett újravenni, amin még a tévésorozat stábja is meglepődött. Mazányi Eszter pedig a forgatás után megkérdezte, hogy ugye tényleg nem haragszom rá. Természetesen nem, hiszen ez volt a szerepe. Nekem viszont furcsa volt, hogy magamat kellett eljátszanom. A való életben sajnos találkoztam már felkészületlen újságírókkal, de botrányt még sohasem csináltam egyetlen interjú közben sem– mondta Czutor Zoltán, a Belmondo zenekar dalszerző-frontembere.    

Hétfőtől már Horváth Vanda az MTVA Gyermek és ifjúsági osztály új főszerkesztője, tájékoztatta az Indexet az MTVA sajtóosztálya. Egyes források szerint a köztévén áprilisban megújult Tévémaci kudarca is hozzájárult ahhoz, hogy az eddigi főszerkesztőt, Görög Athénát leváltották.

Hirtelen távozik még Poich Lóránd, aki eddig a Szórakoztató műsorok főszerkesztőségét vezette. Még nem találták meg az utódját. Az MTVA közlése szerint Poich közös megegyezéssel vált meg posztjától, noha a gyenge nézettség is szerepet játszhatott távozásában.

Az egyik legizgalmasabb magyar színésznő a DTK Show-ba volt hivatalos, ahol különös ajándékokkal lepték meg. Kovács Patrícia a műsorban zűrös, hazudós gyerekkoráról mesélt D. Tóth Krisztának. 

Van rólam nagyon sok meztelen kép, csak nem az újságokban – Ördög Nóra

Olyan műsorokat csinálunk, amelyek jól állnak nekünk - Lilu

Nyilván senki nem gondolja, hogy én ilyen kockafejjel szeretek járni nap, mint nap, de egy show-ban az ilyet be lehet vállalni – Ördög Nóra

A bulvársajtó nem csak rémtörténetekkel, hanem a másik véglettel, a tündérmesékkel is foglalkozik – Till Attila

Attól arc a tévés arc, hogy nagy – Jáksó László

Épp akkor játszanék szerepet, ha részegen, szakadt ruhában állnék a kamerák elé – Ördög Nóra

Nórira visszatérve, ő tényleg tökéletes – Lilu

Vidus Gabriella (R-Time) arról beszélt a Média Hungaryn, hogy - szemben a Jóban Rosszbannal - miért nincs termékelhelyezés a Barátok köztben, amely egy kedvelt, erősen nézett napi sorozat, így bizonyára szívesen látná benne samponját, autóját, sörét a termék gyártója. „Szeretnénk ilyet, de nem mindenáron. Üzleti titok, miért nincs még ilyen, de vannak érdeklődők, tárgyalások” - mondta. Hozzátette, hogy az elején tartanak, a kreatív rész (az, hogyan kerülne be a sztoriba egy termék) még odébb van. Kalamár Tamás, a sorozat producere kérdésünkre megerősítette, hogy lehet ilyen bevétele a szériának, de ha összejön, akkor sem lesz tolakodó.

A másik oldalról kiderült, hogy a Jóban Rosszban (amely alkalmaz product placementet jó ideje), több tízmilliós összeg átutalására számíthat a közeljövőben: hosszabb távon kerülne be egy márka, amely beilleszthető dramaturgiailag. 

A termékelhelyezéssel kapcsolatban Kiss Pétert, a TV2 programigazgatóját is kérdezték a Média Hungaryn: szerinte a viasatos A cég hangjánál kilógott a lóláb, amikor túl sokat mutattak például egy pizzásdobozt, de a TV2-re készült, szintén szponzorfinanszírozott Nagytakarítást product placementre kifejezetten alkalmas formátumnak tartja, ugyanis nem gyanakszik reklámra a néző, ha egy takarítós műsorban mosószermárka tűnik fel. „A termékelhelyezés viszonylag új dolog itthon: egy új rendszer bevezetése hosszadalmas, fájdalmas, reméljük, hogy kialakul egy automatizmus és mindenki felfogja, mi az érdeke” – mondta.

A szintén TV2-s Megyeri András szerint a kifejezetten szponzorigények miatt megvalósult műsorok nem annyira izgalmasak, ezért rejtegetik is ezeket (nem este nyolckor vannak, főműsoridőben), ugyanakkor úgy látja, vannak olyan műsorok, amelyek kifejezetten szponzorért kiáltanak, ilyen szerinte a Megasztár. A TV2 történetében soha nem volt akkora szponzorbevétel egy műsor esetében, mint most, a Megasztárnál – jelezte.

Ötezer műsorpercet gyártott - termékmegjelenítéssel - a 2008-ban alapított AGB produkció itthon, köztük volt a viasatos A cég hangja, Szeretem a testem, a TV2-re készült SP: Furcsa hétköznapok, A Nagytakarítás. A vállalat képviselője, Barna György arról beszélt a Média Hungaryn, hogy mennyi energia kell egy szponzorfinanszírozott műsor elindításához is: volt olyan, aminek indulása előtt fél éven keresztül voltak mítingek, heti rendszerességgel, 20-23 résztvevővel.

Barna György szerint a folyamat körülbelül tízlépcsős: a gyártó kreatívtól a sales-hez került  a projekt, utána pedig a tévé kreatívjaihoz. Onnan a csatorna sales-csapatánál a labda, majd a tévétársaság jogásza is beszáll. Eztán visszakerül a kazetta a gyártóhoz, aki elolvassa a rengeteg e-mailt, átalakít, majd csak eztán mutatja meg a terméket népszerűsíteni kívánó harmadik félnek. Az ott kapott észrevételekkel kerül vissza az anyag a gyártóhoz, belenyúlnak újfent, dolgoznak rajta, majd onnan a tévéhez küldik, és jó esetben mehet képernyőre a műsor. Egy ilyen procedúra több hónapig elnyúlik. Barna úgy látja, hogy a tévé sales-esei sem mindig vannak topon (olyan ajánl a cégnek, ami nem megvalósítható), és a produckt placementben érdekelt vállalatok ügynökségei a legtöbbször inkompetensek, észrevételeik rosszak, semmi pluszt nem tesznek hozzá a sorozathoz.

Sokszor előfordul, az AGB által ismert esetek 80%-ban, hogy kompenzálni kell a partnert a végén, mert nem azt kapta, amit a legelején ígértek neki (nem látszódhat folyamatosan egy márka, mert visszatetszést kelt, utálni fogja a néző – kiderült a kutatásokból). Barna György szerint az árak állandóan változnak, a termékelhelyezést nem lehet összehasonlítóan mérni például a reklámszpottal. „Azonban termékelhelyezésben jövő van, megéri ezzel foglalkozni, ugyanis egyre nagyobb arányokat ölt a reklámkerülés” – jelezte.

A Marketing & Média szerint az öt legbefolyásosabb ember a magyar médiaiparban, 2012-ben:

1. Dirk Gerkens, RTL Klub, vezérigazgató
2. Simon Zsolt, TV2, vezérigazgató
3. Bayer József, Axel Springer, ügyvezető igazgató
4. Somlói Zsolt, Mindshare, ügyvezető igazgató
5. Vidus Gabriella, R-Time ügyvezető, RTL kereskedelmi igazgató 

Tévhit, hogy a televízió gyengült a YouTube színrelépése óta, viszont más kell ma egy tévénézéshez, mint tíz-tizenöt éve – vélte Kolosi Péter a Média Hungaryn. Az RTL Klub programigazgatója szerint egyre fontosabb a „social tv” szerepe, élő műsoraik (X-Faktor, Csillag születik) során van webkamerás közvetítés a színfalak mögötti világról, de emlékeztetett arra, hogy megy a sztárcset az RTL oldalain, és a Való Világ során naponta dönthettek a nézők egy-egy kérdésben, ezért úgy érezhették, hogy ők is alakítják a történetet.

2015-re 800 millió okostelefon és 150 millió okostelevízió lesz világszerte, erre pedig fel kell készülni – jelezte Kolosi. A mérések szerint a szélessávval rendelkezők 37 százaléka rendszeresen használ második, harmadik képernyőt tévézés közben, mellett, előkerül az okostelefon, a laptop, a táblagép.  Kolosi megemlítette, hogy a csatorna „intenzíven jelen van” a Facebookon, a Showder Klub 400 ezer like-ot gyűjtött be, 250 ezer körül van az X-Faktor és a Való Világ.

Egy későbbi beszélgetésen Baló György faggatta. „Az érték nagyon sok módon jelenhet meg a képernyőn. A magas kultúra viszont egy szűk elit kultúrája minden társadalomban, ennek ellenére az RTL-en is megjelenik. Válság idején azonban tényleg más a helyzet: amire csak passzióból költöttünk, arra most sokkal kevesebb pénz van, vagy egyáltalán nincs is” – vallotta be Kolosi.

„Az RTL Klubnak azért nincs kulturális háttérműsora, mert nem néznék. Ma száz tévécsatorna van: egy kis kábelcsatornán sokkal nagyobb esélye van ilyennek. A Class FM-től sem várok el kulturális műsort. Örülnék, ha tévéfilmek, magyar sorozatok is lennének, de erre nincs ma komoly esély, mert nem tart ott a magyar piac. Egy mozifilm sem tudja behozni az árát, még DVD-eladással sem. Egy fikciós sorozat nem finanszírozható a magyar piacon” – válaszolta az RTL programigazgatója Baló kérdésére.

Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója szerint az angol és a francia tévés piacon is csak az utóbbi két évben jelent meg hangsúlyozottabban a termékelhelyezés, ami jó, mert magyarként nem vagyunk ebben lemaradva, de rossz, mert nincsenek igazán jól működő példák Európában. A reklámhirdetési piacon keletkezett lyukakat kellene betömniük a csatornáknak egyéb bevételekkel, így a product placementtel, vélte. Simon elárulta, hogy a Megasztár költségvetésének közel felét nem szpotból szerezte be a csatorna, és eleve azzal terveztek, hogy a költség egy része ne a reklámidő értékesítéséből jöjjön be.

Egyértelműen a márkázott tartalmaké a jövő Simon szerint, tehát több lesz az olyan eset, amikor a műsor eleve azért jön létre, mert egy hirdető márkáját, brandjáét szeretné megismertetni a tévézőkkel. A Sony, a Hell, a Hot, a Lanica támogatta pl. az ÖsszeEsküvőket, a TV2 szerint a néző ezek megjelenését nem érezte erőltetettnek a reality során.

A jövő a virtuális termékelhelyezésé is, egyre több olyan eset lesz, hogy egy már leforgatott műsorba (akár fikciós sorozatba, mint a Jóban Rosszban) utólag tesznek be egy terméket.