A Tini Nindzsa Teknőcök új részekkel október 5-én este térnek vissza, itthon a Nickelodeonon. Itt egy friss kép róluk.
 

Ma indul a sorozat újabb menete, itt egy friss plakát hozzá:
 

Ma kaptuk a fotókat, biztos van, aki örül nekik, ezért meg is osztjuk ezeket. Az epizód ma ment adásba.

Az első napról itt, a második nap eseményeiről itt olvashat.
 

Media Platform konferencia, 2. nap

„Kis pénz, kevés tartalom?” címen indult az utolsó panelbeszélgetés. Simon Zsolt vezérigazgató szerint élő szerződése van a TV2-nek a médiahatósággal arról, hogy 2015 januárjától bevétele lehet a terjesztésből, a médiavállalat bízik is abban, hogy ebből jelentős bevétele lesz. Dirk Gerkens, az RTL-csoport vezérigazgatója is beszállt, szerinte veszélyes, ha nem tesz semmit a médiapiac, hiszen mind egy csónakban eveznek. Elvárja, hogy a kábelszolgáltatók figyelembe vegyék a médiahatósággal kötött szerződésüket, fizessenek az RTL Klub adásának továbbításáért, hiszen két szervezet közti szerződésbe nem szólhat bele a kormány.

Gerkens nem érti, hogyan terjedhetett el a médiában olyan panasz (amely valószínűleg kábelszolgáltatóktól jön), hogy 3-500 forint is lehet az RTL Klub ára havonta. Szerinte ez irreális, messze nem ekkora összegről lenne szó. Az RTL-es vezér iparági összefogást és párbeszédet sürgetett a konferencia panelbeszélgetésén, erre Rajki Annamária (Telekom) azzal válaszolt, hogy nem lehet olyan helyzetre felkészülni, amely még teljesen képlékeny és bizonytalan. Kábelszolgáltatói részről ebben egyetértés volt, sőt, Kéry Ferenc, az MKSZ elnöke szerint nem volt megkeresés feléjük sem a TV2, sem az RTL részéről.

Az RTL elvárja, hogy a szövetség reagáljon

„Nem szeretjük a kormányzati beavatkozásokat, és azért nem volt még állásfoglalás, mert a helyzet még nekünk is új” – mondta Kéry a terjesztési díjak korlátozásáról. Gerkens jelezte, hogy ebben a pillanatban kereste meg a szövetséget azzal a kéréssel, hogy adjon ki mihamarabb állásfoglalást. Hogy ebben ünnepli a kormány döntését, vagy támadja azt, az mindegy, csak reagáljon valamit – kérte. Kéry szerint viszont nem ő dönt, ő nem adhat ki közleményt, ez annál bonyolultabb kérdés.

„Nem adtuk fel, hogy jövőre terjesztési díjat kérjünk a TV2-ért” – közölte újfent Simon Zsolt, hozzátéve, hogy ha mégsem kaphat pénzt műsoráért, akkor új módszereket, forrásokat kell találni. „Kellőképpen megerősödött a portfolió ahhoz, hogy megfelelő pénzösszeget kapjunk a reklámpiacról. De az első feladatunk az, hogy megtaláljuk a módját annak, hogyan tudunk díjat kapni a TV2-ért” – jelezte.

Media Platform konferencia, 2. nap

Míg délelőtt még nagy harmóniában ült egymás mellett György Bence, a TV2 program- és hírigazgatója, illetve Kolosi Péter az RTL programigazgatója, és egyetértett a legtöbb kérdésben, délutánra már feszültebb lett a hangulat, hiszen a hírműsorok kerültek elő, azok készítési módjai. Litkai Gergő moderátori minőségében viccelődött egy sort, majd ügyesen provokált, azaz kellett, hogy az addigi meghitt hangulat, békés szimbiózis boruljon.

Az ATV-től azt hallottuk, hogy hírműsoruk „minőségi” és szerintük inkább Zara, mint Tesco, a Hír24 pedig úgy vélte, hogy ők csak premier eseményekről számolnak be semlegesen, és a néző dönt. A Hír TV szerint a trafikmutyi- és a maffiabaloldal-szerű szövegeket nem az újságírók találták ki, hanem jórészt a politikusok, és nincs baj ezek használatával. Eztán keletkezett némi feszültség a pódiumon, mert Litkai a Tényeket kezdte kóstolgatni, azt tudakolván, hogy milyen kilométer/halott arány kell, hogy bekerüljön egy baleset a hírek közé, és hány külföldi országúti halott vált ki egy magyar hullát.

Ki milyen utat választ?

György Bence ekkor még türelmesebben válaszolgatott, elmondta, hogy egy pénztárca ellopását is lehet szellemesen és érdekesen feldolgozni, így helye lehet egy hírműsorban. „75 perces lett a Tények, több fér bele” – jelezte. Szerinte a hatvanas években a francia híradók már bulvárosabbak voltak, ebben nincs semmi új. Más lett a hangulat, amikor a Hír TV-től érkezett tanácsadó szerepére kérdezett rá Litkai, a hírigazgató ekkor már feszengett egy kissé, szerinte azonban a kolléga nem szól bele a Tények szerkesztésébe.

Kotroczó Róbert jött, az RTL hírigazgatója, aki offenzívával nyitott, a TV2-re lőtt, mondván, náluk nincs hírpolitikai tanácsadó. Ő úgy látja, hogy a fontos dolgok megtalálása sok munkát és sok embert követel egy szerkesztőségben, közúti baleset és halál viszont mindig van, így a TV2 a könnyebb utat járja. „Inkább kevesebb nálunk a történet, de jobban kibontjuk ezeket. Egészségesebb keveredést próbálunk ki, ez imidzs kérdése. Mi nem a Fidesz, de nem is az MSZP vagy a DK nyelvét beszéljük, nem célunk a politikai PR továbbítása” – jelezte.

Ötven fölött is ember az ember

Litkai ekkor egy kormányzati felmérésből halászott elő pár számot, miszerint – még a reklámadó előtt – az RTL-en csak 21%-ban volt a kormányt érintő hír pozitív, míg a TV2-n 35%-ban. Kotroczó szerint „a mérés inkább azt mutatja, milyen az, aki írta”, és egyáltalán, egy nagyon rossz minőségű kutatásról van szó. „Mi változott? Semmi. Az nem támadás, ha egy újságíró politikai ügyekkel foglalkozik. Hosszabb a híradónk, több benne a politika. A TV2 hosszabb híradójában több a megerőszakolt öregasszony és több a halott” – vágott oda a jobbján ülő kollégának.

György Bence számokkal védekezett, mondván, a Tények négy éve piacvezető nézettségben, nem vándoroltak el a nézői ősszel sem. „Eddig sem követtük az RTL-t, és az eredményeink jól alakultak. Az pedig, hogy a 18-59-es korcsoportra megyünk rá, nem jelenti, hogy 50 fölöttieknek készül a Tények. A magyar átlagos tévéző 50 éves, és sajnálom, hogy mások ezt nem veszik figyelembe” – jelezte, utalván az RTL-re, amely továbbra is 18-49-ben méri magát.

Nem rúgnának ki híradóst

A panelbeszélgetés vége is feszült maradt, de ekkor már nem egymással foglalkozott az RTL és a TV2. Kiderült, hogy továbbra is erősen bíznak abban, hogy 2015 januárjától szedhetnek terjesztési díjakat, hiszen érvényes szerződéseik vannak erre. A reklámadó miatt hírműsoraik költségén állítólag nem faragnak, noha a csökkenő bevétel a tartalom megvágásával kéne, hogy együtt járjon.

A legtöbb fogyasztót nem érdekli

„A digitális kalózkodás itthon sokak szerint nem számít lopásnak, és csak az érintetteket foglalkoztatja, senki mást” – kezdte a Dr. Nagy László, a ProArttól. Nemzetközi szinten nagy figyelem kíséri a szerzői jogokat, a nyugati országon egészen másképp állnak ehhez a kérdéshez, ott a szellemi tulajdon egy nagyon védett termék – magyarázta. A filmek illegális letöltése miatt az USA jobban figyel Magyarországra, 2008-ban például felkerültünk egy amerikai feketelistára, 2009-ben valahogy levettek róla.

A torrentezés már megjelent a magyar Btk.-ban, de nem a user üldözése a cél, inkább az, hogy megfogják az ezt kialakító rendszer elkövetőit. Akkor lesz bűncselekmény egy letöltésből-megosztásból, ha 100 ezer forintot meghaladja a vagyoni kár. Egy ideje a NAV nyomoz minden ilyen esetben, amúgy korábban ez a rendőrség feladata volt.

2009-ben volt egy nagy fogás itthon

Tipikus online jogsértésből öt különfélét különböztetett meg Nagy László, köztük az FTP szerverre tett tartalmak és a webrádiók is jelen vannak. Az USA-ban „Release Group” a neve annak a csoportnak, amely elsőként lopja el a filmet, „p2P dowloader” van a piramis alján. „Gyorsabban kerül el a lopott tartalom a felhasználóhoz, mint amire én ismertetem ezt a piramist” – tette hozzá derültséget keltve az előadó.

Nagy László szerint a hatóságok itthon értek el sikereket, 2009 áprilisában egy nagy értékű eszközparkot foglaltak le, és kiderült, hogy az onnan származó bevétel hová megy: a fegyverkereskedelemre és a drogterjesztésre. „Akkoriban még nagyobb bevétel volt az illegális szerverek működtetéséből” – kommentálta.

A bőség zavara

A filmcsatornák közt kifejezetten jelentős a harc itthon – állapították meg a szolgáltatók a Media Platform konferencián . „A bőség zavarával küzdünk” – mondta Müller Mihály az Inviteltől. Úgy látja, hogy vannak olyanok, amelyeket kizárólag a neve ad el, itt hollywoodi nagy stúdiók nevével futó tévékre gondolt. „A nézettség a másik tényező, amely alapján válogatunk. Sok réteget kell kiszolgálni, nincs egyszerű, és nincs győztes megoldás. Ha egy programcsomagot összeállítok, nem titok, hogy az ára nagyon fontos tényező.” Ha ugyanazt hozza két tévé, akkor logikusan az olcsóbbal tárgyal a műsorterjesztő.

Kendi Péter a PR Telecomtól arra hívta fel a figyelmet, hogy rengeteg olyan filmcsatorna van, amely egy százalékos nézettség alatt megy. „Rengeteg információt kapunk, amelyek rangsorolják a tévéket, ezeket megnézzük, ezekből válogatunk.”

Mennyit ér egy befutott név?

Fülöp Tamás (SPI/Filmbox) szerint az ár 50%-os kérdés, a minőség 20% és a maradék 30%-ot az adja, hogy mennyire régi szereplő a piacon. „A név nagyon sokat számít, de ez összetett kérdés” - vélekedett. Kis-Bocz Éva (RTL) úgy véli, hogy a minőség nem lehet nagyon hullámzó. A két Film+ mellett a Coolt is kiemelte, továbbá Bud Spencer is rendületlenül hozza a nézettséget, de ezt eddig is tudtuk. „Kiégetni nem szabad filmeket, a pihentetésre megvan a magunk módszere” – jelezte.

„Ismétlések nélkül nincs kábeltévé. Az ismétlés egy darabig gyógyszer, utána méreg. Nincs rossz film, csak rossz sáv van” – jelentette be Fischer Gábor a TV2-től, de azért ezzel biztos lenne, aki az utóbbi megállapítással vitatkozna.

„A néző nem a saját gyártást szereti, hanem az exkluzív tartalmat, és legjobban azokhoz a műsorokhoz tud kötődni, amelyben magyar szereplők vannak” – kezdte a keddi napot a Media Platform konferencián Kolosi Péter, az RTL Magyarország programigazgatója. „A magyar néző szereti, ha köze van ahhoz, amit lát. Ugyanakkor kell neki egzotikum is néha, de mégis az érdekes, ami itt és velünk történik.”

György Bence, a TV2-csoport program- és hírigazgatója szerint a saját gyártás sokszor olcsóbb, mint a vásárolt tartalom, és jobban, rugalmasabban is lehet ezeket alakítani. „Napi 6-8 óra saját tartalom látható a két nagy tévén, a korábbi 3-4 helyett, ez fellendíti a szakmát is” – mondta. A TV2 hamarosan Costa Ricában forgat (miközben az RTL Dél-Afrikába megy), ettől függetlenül György Bence szerint is mindig az érdekesebb, ami Budapesten vagy a Balatonnál történik.

Értékes reality

Mennyire tud kézen fogva járni a nézettséghajhászás és az értékteremtés? – hangzott el a kérdés. György Bence szerint van olyan szappanoperájuk, amely értékteremtő, de amúgy „nem céljuk a nézők butítása”, inkább kikapcsolódást és választékot nyújtanak. Erre jó a portfolió, van választék, mert az egyiken bulvárműsor tud menni, a másikon film, a harmadikon bármi más.

Kolosi szerint butaság az a felvetés, hogy a köztévé értéket közvetít. „Minden műsor, ami profin van megcsinálva, az érték. Nem a műfajtól függ, hogy mi érték. Nem minden politikai beszélgetés értékes, és nem minden valóságshow értéktelen. Egy kulturális műsor is lehet értékromboló” – magyarázta. „A legfontosabb értékmérő mégis az, hányan nézik a műsort. Az író is arra törekszik, hogy minél több könyvet adjon el. A televízió tömegmédium, célja minél több néző elérése.”

Csüllög Sándor (Tematik) szerint a realityben is van érték. „Nem magunknak, nem a kábeleseknek készítünk filmet, hanem a nézőnek. Nem büszkék akarunk lenni, hanem elégedettek” – jelezte. Neki a Vágó-féle Mindent vagy semmit! tetszett leginkább, és nehezen viselte, amikor azt levették, nézettség miatt, ugyanakkor a Szerencsekerék pedig nagyon ment.

György Bence szerint, ha valaki elkapcsol valahonnan, az egy üzenet, azt jelenti, hogy nem nyújtott neki élményt, szórakozást, kikapcsolódást. „A nézettség nem egy negatív szó” – tette hozzá. Kolosi szerint nem igaz, hogy a tévéző azt nézi, amit mutatnak neki, hiszen ebben az esetben a TV2-n és az RTL-en nem bukna meg soha semmi, hiszen alapból sokan követnék.

Licencek és lokális ízlések

Három nagy régió van Európában Kolosi szerint: angolszász-skandináv, dél-európai, illetve a német, kelet-európai. Szerinte a magyar ízlés a tévében a némethez hasonlít leginkább. György úgy vélte, hogy egy műsor bukása vagy sikere más országban nem jelent egyenesen buktát vagy sikert itthon. „A magyar közönség eléggé eltérően viselkedik, mint az európai” – vélekedett.

„Pont annyira térünk el az általánostól, mint amennyire mindenki eltér attól. Minden formátumban van specialitást, amitől magyarabb lesz, de ezek az egészhez képest apróságok” – árulta el Kolosi. György Bence helyeselt, úgy látja, a Sztárban sztár is akkor kedveltebb, ha magyar előadót visznek színpadra benne.

Az első nap eseményeiről itt olvashat. 

A 2014-es Media Platform konferencia látogatói elsőre szervezési problémákkal szembesültek, közel egy órán át kellett sorban állnia a meghívottaknak és a fizetős vendégeknek, hogy megkapják kártyájukat, és bejuthassanak a Syma-csarnok megfelelő részeire. Az ácsorgás méla unalmát pár összekoszolt és művérrel meglocsolt zombilány felbukkanása törte meg, őket a FOX fizeti, és a Walking Dead újabb évadjának premierjét reklámozzák (bent már paradicsomlevet kínálva, zombihoz képest kedves mosollyal és ép fogazattal).

Benn a TV2-csoport építette talán a legnagyobb standot, körbebástyázva pálmákkal, ezzel népszerűsítve az Éden Hotel című valóságshow-t, amely első két évadját még a Viasat3 adta itthon. Utóbbinak hozott ugyan gyakran 8-10 százalékot is, de nem volt pénze a folytatásra, így a TV2 csapott le rá, és a SuperTV2 adja majd 2015-ben. A standon bizonyára a konferenciára ellátogató kábeleseket győzködik, hogy ki ne hagyják a kínálatukból a csatornát, mert különben népharag söpri el őket.

Az RTL sem bújt meg a sarokban, nagy standdal van kinn, persze a Celeb vagyok újabb évadja a nagy szenzáció. Ha már itt jártunk, egy bátorságpróbás játék keretében kihalásztunk egy pingponglabdát pár tucat bogár közül, és ettünk két sült szöcskét. Csak a látványt kell elfogadni valahogy, ízre csipsz is lehetne. A celebek közül Istenes Bence van kinn déltájban. Néha elslattyog pár birodalmi rohamosztagos a standok között, a komor Inkvizítor nyomában.

Késéssel kezdősnek az előadások. Kéry Ferenc MKSZ-elnök köszöntője és némi minisztériumi beköszönés után Petres István (NMHH, irodavezető) örvendezett azon, hogy Magyarországon 83%-os a kábeltévére előzetők aránya, ami kimagasló a kontinensen. Beszélt röviden az NMHH-UPC megállapodásról, az EU hírközlési politika prioritásairól, az egységes digitális piac megteremtésének vágyáról, a szélessávú fejlesztési tervekről.

Matthias Kurth volt soron, a Cable Europe ügyvezető elnöke, ő messziről rugaszkodott neki, a 25 éve leomlott vasfüggönnyel kezdte. Kiemelte, hogy akkor sem internet, sem okostelefon nem létezett, a technológiai fejlődés felgyorsult, a kábelszektor pedig sokat profitált ebből. „Egy nagy piacot akarunk, és ez új állásokat is jelenthet” – jelezte, hozzátéve, hogy az Apple, a Facebook miatt sokan érezhetik, hogy az új dolgok az USA-ból jönnek, de Európa felzárkózik. Jelezte, hogy a kábelszektor szeretettel várja a magánbefektetőket, amúgy szabad, nem cenzúrázott, legális tartalmakat kínáló internetet akar a Cable Europe. Kurth szerint probléma, hogy külföldön valakinek újra fizetnie kell ugyanazért a szolgáltatásért, amiért hazájában már adott pénzt – ezt meg kell oldani, vélte.

Jöjjön a Netflix?

„Az üzleti modell miatt vagyunk nehéz helyzetben. Hogyan lehet azt biztosítani, hogy mi se veszítsünk előfizetőt az OTT miatt, és hogyan tudunk profitálni abból, hogy megvettük a lineáris jogokat?” – tették fel a kérdést az AMC részéről. Tóth Csaba szerint az USA-ban a Netflix-előfizetők nem bontják fel korábbi kábeles szerződéseiket, így a kettő működhet egymás mellett.

Nem helyettesítő szolgáltatás az OTT: ahogy a mobil internet nem tudja kellően helyettesíteni a szélessávú internetet, úgy az OTT is kiegészítő lesz. Legalizálni kell ezt a szolgáltatást – hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen.

„A kisebb műsorszolgáltatók miatt lesz szükség alapos szabályozásra, hogy nem maradjanak el végleg a nagyok mögött, amelyek erejüknél fogva is másképp szerződnek” – ez volt az egyik vélemény, mások meg inkább az önszabályozást választanák, és nem szeretnének korlátozásokat. 

Egyre több a tartalomgyártó

A Magyar Telekom részéről Bodócsi Erika beszélt hosszabban az OTT-szolgáltatásokról, olyan szereplőkről, mint az Apple, a YouTube vagy a Netflix. „Piaci aktivitásuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a klasszikus piaci szereplők is egyre többet beszélnek az OTT-ről” – mondta. „Nem az a kérdés, hogyan különböztessem meg a szolgáltatásomat a többitől, hanem az, hogyan tud elsőként ránk találni a fogyasztó” – tette hozzá.

Ha már rászokott a fogyasztó az ingyenes tartalmakra, akkor nehéz elérni, hogy fizessen érte. A zeneiparban tapasztalható némi fejlődés ebben az irányban – vélte Bodócsi, aki szerint tévés fronton nincs megfelelő iparági sztenderd erre. Egyre több a szereplő a tartalompiacon, filmjeik, sorozataik egyre több platformon elérhetőek. Kiemelte, hogy a Castle újabb évadja a TV Gón pár nappal az amerikai premier után már látható lesz, miközben hagyományos tévécsatorna itthon csak később vetítheti ezeket a friss epizódokat.

Ez itt nem az USA

A következő panelbeszélgetésben a szerzői jogok, jogdíjak kerültek elő. Az Artisjus részéről Szinger András elmondta, hogy ha létrejön egy reprezentatív szolgáltatói tömörülés, akkor leül velük a szervezet, hogy az OTT-s jogokról egyeztessen. „Minden új szolgáltatás esetében így járunk el, várjuk a megkeresést” – jelezte. Erre a Magyar Telekomtól Rajki Annamária azzal reflektált, hogy a jelen rendszerben „leülünk egymással, és nem állapodunk meg.” Szerinte fontos kérdés lesz a jövőben, ki mennyit invesztál, de tudni kell, hogy ez nem az USA, itt nem lesz annyi bevétel az OTT-s jogokból, mint kint. „Ideengedhetünk mindenkit, de akkor kihal a kábeltévé itthon. Közösen kell dolgozunk a megoldáson” – magyarázta.

Müller Mihály az Inviteltől egy kisdedes hasonlattal rukkolt elő, szerinte az a helyzet, hogy a kisbaba megpróbál felnőni, de a dadus nem engedi, visszadugja mindig a kis pólyába. „Próbáltunk új tartalomfogyasztási szokásokat meghonosítani, de nagyon sok az akadály, magasak a díjak egy új üzleti modell esetében” – jelentette be. Szerettek volna egy hosszabb, ingyenes, ún. beetető időszakot, hogy rászoktassák felhasználóikat az új tartalmakra, de az Artisjus részéről rugalmatlanságot tapasztalt. A jogdíjakat kezelő szervezet embere erre azzal jött, hogy nekik kötelességük beszedni ezeket az összegeket, az Invitel is több hónap ingyenességet kapott, csak épp másképp értelmezték a tesztidőszakot. A cég állítólag odaszoktatási időként gondolt erre, az Artisjus pedig csak a fejlesztési időszakkal számolt.

Globális verseny, lokális probléma

Rajki Annamária szóvá tette még, hogy azt tapasztalják, hogy a jogokat külön kell fizetni a lineáris és a digitális szolgáltatások esetén, van, hogy többször ugyanazt. „Mi kettős jogosítást érzünk. Amíg ezt tudjuk finanszírozni, addig jó, de idén már ennek határán vagyunk” – vélte. A per lehetősége is elhangzott, de ettől a legtöbb piaci szereplő ódzkodik, mert lépéshátrányt jelentene, ráadásul még az sem teljesen világos, hogy mi számít fogyasztásnak az Artisjus szerint: az egy perc, az öt perc, a másfél óra? „A verseny globális, de a lokális problémák miatt agyonverhet minket a Netflix” – hangzott el.

A szolgáltatók azzal támadták az Artisjust, hogy csak néz felfelé, a jogalkotó felé, amúgy nem csinál semmit, hogy megoldódjon a feszült helyzet. A cég szerint azonban Genf és Brüsszel felé kell inkább tekintgetni, nem felfelé, ugyanis „az egyezmények nem a magyar jogalkotó hatáskörében vannak, hanem nemzetközi szerződésekbe vannak beágyazva.” A lényeg, hogy a kábeloperátorok szerint a zsömléért is csak egyszer fizet az ember a boltban, függetlenül attól, mire használja – és jogszabály-módosítás nélkül jelenleg nem lesz megoldás a problémára.

A konferencia kedd estig tart, később még jelentkezünk.