5,5%-os növekedést értek el a rádiók a reklámpiacon, hangzott el az Evolution-konferencián. A szereplők 4-5 százalékos növekedésre számítanak 2015-ben, annak ellenére, hogy a szakmai szervezet szerint a 170-180 magyar rádióadó még mindig viszonylag sok – Csehországban például csak 70-80 adó van, és osztozik a bevételeken. Magyarországon öt évvel ezelőtt még 240 rádióadó volt.

Print sajtó: a regionális kiadók igen sok olvasót megtartottak, és 6 millió magyar ember még mindig olvas médiát – hangzott el. Egyre jellemzőbb, hogy a kiadók direkt kapcsolatot építenek ki a hirdetőkkel, kikerülve az ügynökségeket. A szakma szerint idén a nagy átrendeződések, felvásárlások után erősebb lesz a verseny, és tudatosabb a kiadói magatartás. A teljes terjesztési rendszer felborulása miatt viszont erős a bizonytalanság.

Novák Péter (IAB) szerint a digitalizálódás áthat mindent, szerinte pár éve eljött az a pont, amikor tényleg minden médiapiaci szereplő felismerte ennek fontosságát. Növekedést vár jövőre is, hacsak nem történik valami rendkívüli. Az e-kereskedelem és a telekommunikációs piac egyre erősebb, egyre több érdekességet kínál vállalatoknak és fogyasztóknak is - jelezte.

A médiakonferenciáról ma még írunk. 

„Többen vagyunk a teremben, mint egy Puskás Akadémia-meccsen” – ezzel a mondattal nyitott az Evolution konferencia reklámiparral foglalkozó „C” terme. Az épp ma tárgyalandó reklámadóval kapcsolatban elhangzott, hogy 35%-kal (6-8 milliárddal) nőtt egy év alatt az állami reklámköltés, tehát a kormány hisz a reklámban és a kommunikációban, a jelenlévő számára ezért is furcsa, hogy megadóztatja – noha ez pont egy fogyasztás-, vásárlásgeneráló iparág.

A teljes magyar reklámpiac 2014-ben 189 milliárdos volt, ebből a tévétársaságok elvittek 50 milliárdot (a rekord 70 milliárd volt a válság előtt), az internet 47,2 milliárdot, a rádió 9,3-at, a nyomtatott sajtó 34-et. Utóbbi bevételei tavaly csökkentek, 3,2%-kal. Az összes digitális reklámköltés közel 50 milliárdos volt: 2008 volt utoljára hasonlóan erős év.

„Hosszú és sötét alagútban volt tévés reklámpiac, ez a trend változott meg 2014-ben, a 10%-os növekedés pedig a piaci szereplőket is meglepte” – mondta Kovács Krisztián. A tévés reklámbevételek 2/3 része az RTL Klubnál, a TV2-nél és az M1-nél keletkezett, de folyamatosan nő a kábeltévék súlya és bevétele.

Kovács Tibor a Magyar Lapkiadó Egyesületétől elmondta, hogy nőtt az adatszolgáltatók száma, 26 kiadó tett bevallást, 253 lap eredményér összesítették. A 34,6 milliárdos bevétel jelentős részét a napilapok adják. 2010-ben még 43 milliárdos volt a nyomtatott sajtó reklámbevétele, a csökkenés tehát egyértelmű. A piaci szereplők abban bíznak, hogy a tévéhez hasonlóan, itt is megáll a zuhanás, és emelkedés jön. A terjesztési árbevétellel együtt a sajtó 100,4 milliárdos bevételre tett szert.

Négy éve volt teljes mélyponton a rádiós reklámpiac, de a résztvevők szerint hiba volt kiadni azokat az alacsony adatokat, mert akkor csak a szereplők egy része szolgáltatott adatokat. Tavaly 9,3 milliárdos volt a hazai rádiók bevétele – hangzott el.

A nap során még jelentkezünk a konferenciáról. 

Picit fáradtnak tűnnek a Class FM műsorvezetői ezen a hajnali fotón. A bőséges reggelivel semmi baj nincs, de a hat darab téli fagyi jelenléte egy nagy x-akta.

Történt, hogy a Morning show közben a vendég Molnár Andrea lőtt egy képet, és ezzel lebuktatta Vadon Janit, amint a konkurencia oldalát vizsgálja. Ettől persze baja nem lesz, de vicces.

„Hoppá, hoppá! Vadon Jani a Music FM Facebook-oldalát nézi a reggeli műsoruk ideje alatt... Biztos a linket kereste az Év honlapja szavazáshoz, hogy voksoljon a Music Fm-re… Köszi Molnár Andi, hogy feltetted ezt a selfie-t!” – írták.
 

A Class FM reggeli rádióműsorában, október 16-án Nostradamus jóslatai is előkerültek. Mivel Vadon Jani még kórházban van, Sebestyén Balázs és Rákóczi Feri vezették a műsort, amelyben hosszan lelkendeztek azon, mennyire találó volt, amit a jövendőmondó - aki szerintük időutazó is lehetett – egy később élt költőről írt, aki nem is lehet más, mint Petőfi. Nézzük csak:

„Alacsony sorból jött ifjú legény, kinek Isten nem sok évet enged / de senki sem tesz túl a szellemén, legnagyobb poéta lesz, kit Pannónia termett. / Vándorol sokat, és gyorsan él, egész világra szól minden sora, / csontjait őrzi délen csatatér, nyugvóhelyét nem lelik soha.”
 

Ha zagyvaságokat beszélnek egy kisvárosi kalózrádióban, az még elmegy, de mégiscsak az ország leghallgatottabb rádióműsoráról van szó. Az idézet, amiről elragadtatva beszélt a két műsorvezető, Szentmihályi Szabó Péter irodalmi alkotása, aki szórakoztatás céljából Nostradamus stílusában dolgozta fel a magyar történelmet és politikai életet, tehát írása nem Nostradamus jóslatait tartalmazza.

Az eredeti sztori szerint Szentmihályi egy régi francia könyvbe kötve találta meg a szöveget, lefordította, és kiadta. A történet már itt biceg, de a végső bizonyítékot a második kiadáshoz írt sorait adták.

„A fenti sorok szerzője Szentmihályi Szabó Péter. Semmi köze Nostradamushoz, de még csak a XIX. századhoz sem. A magyar Nostradamus, azaz a híres francia jós magyarországi jövendöléseinek gyűjteménye 1996-ban jelent meg először. Magamat fordítóként tüntettem csak fel, s a történet szerint a különös kéziratot egy francia könyvbe kötve találtam. A jóslatokat eszerint Nostradamus kortársa, gróf Zrínyi Miklós, a szigetvári hős rendelte volna. Most, az új kiadásban talán megbocsátható, ha immár szerzőként emlékezem vissza a fogantatásra. A magyar politika- és kultúrtörténet e néha őszinte, néha görbe tükre sok olvasót megtévesztett, mert komolyan vették a jóslatokat és néha bizony igen komolyan vettem én magam is, hiszen sci-fi íróként mindig foglalkoztatott a jövő rejtélye és a jövőkutatás lehetősége.”

Nincsenek tehát magyar Nostradamus jóslatok, nem dolgozott magyar bérmunkára, így a hiszékenyebb Class FM-hallgatók egy nagy átverésnek dőltek be.

Sebestyén és Rákóczi pár perccel később bizonyították, hogy mindent azért nem hisznek el, ugyanis telefonon elérték a Frabato néven ügyködő, önmagát mágusnak tartó embert, aki mindenféle jóslásról, csontokból való jövőolvasásról értekezett meglehetősen zavarosan. Miután letette a telefont, Sebestyén meg is jegyezte, hogy „ember nem hordott még össze ennyi marhaságot”. A Nostradamusnak tulajdonított sorokról, az átverésről itt, és itt olvashat.

Mint azt a média iránt érdeklődést mutató olvasók már tudják, a Class FM reggeli műsora Dél-Afrikából jön. Az ideiglenes stúdióból elég korrekt a kilátás, láthatóan ez nem az Üllői út.
 

A TV2 műsorvezetője reagált a sajtóhírre, miszerint élettársa visszatérhet szakmájába, és reggeli rádióműsort vezethet. „Azoknak akik az elmúlt időszakban annyiszor kérdezték, hogy mikor már... Ha rajtam múlik, igen, de ebben Neki kell döntenie. Ti örülnétek?„ – írta Fabebook-oldalán, majd mozgósította táborát: „Nyomjátok a lájkokat, mert mondom neki, mennyi van, és biztos ez is számít neki!”

A változatlanul csinos Várkonyi közben ezt a képet tette ki magáról, azaz hamarosan a Kasza! című show-ban látjuk.
 

Végéhez ér a Rádiós Korrektúra: a rádiókra leadott szavazatok a www.korrektura.hu honlapon megtekinthetők. Az ide látogatók számára nyilvános információ, hogy a Music FM, a Class FM és a Hit Rádió lett a közönség körében a legnépszerűbb, a gyerekeknek sugárzó Picur Rádió ezernél is több voksot gyűjtött be. Az első helyért küzd három rádiós személyiség: Cooky (Kuki), Horváth Szilárd és Istenes Bence. A szakmai zsűri döntését a hétfői gálaest ismerteti.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Antenna Hungária Zrt. támogatásával meghirdetett rádiós verseny célja a színvonalas rádiózás népszerűsítése és elismertetése mind szélesebb körben. Felhívásukra több mint száz nevezés érkezett.

Első alkalommal 1959. június 30-án hangzott el, és nagy népszerűségre tett szert. Alapító írója, Liska Dénes a Rádió dramaturgiájának vezetőjétől, Bozó Lászlótól szabad kezet kapott egy folytatásos rádiójáték elindításához.
 

A második adást Baróti Géza írta, majd a negyedik folytatás után Forgács István kapcsolódott be a munkába. A műsorfolyamot szinte kezdettől Major Anna dramaturg gondozta és László Endre rendezte. Ez az ötösfogat jegyezte a műsort László Endre 1987-ben bekövetkezett haláláig. Baróti Géza 1993-ban halt meg, Forgács István pedig 1996-ban hagyta abba a rádiójáték írását. Munkájukat Bozó László, Erőss Ágota és Kopányi György vette át, majd 1996 őszétől az alapító szerző, Liska Dénes írta a sorozatot, Baróti Szabolccsal felváltva.

László Endre után több rendezője is volt a műsornak: Bozó László, Turián György, Vadász Gyula, Petrik József, Avanesian Alex, Lehoczky Orsolya, Varsányi Anikó.

A rádiójáték egy angyalföldi család életéről szól. A cselekményt a hallgatók egy része valóságos történésnek képzelte, a szereplőket sokan élő személynek hitték, mivel a színészek nevét az alkotók csak a századik adás után tették közzé.

A legemlékezetesebb főszereplők: Szabó Ernő és Rajz János (Szabó bácsi), Gobbi Hilda (Szabó néni), Benkő Gyula (Bandi), Balogh Erzsi (Irén), Havas Gertrúd és Benkő Péter (Peti), Garics János és Csurka László (Laci), Vörösmarty Lili és Mednyánszky Ági (Icu), Lőte Attila (Halász Feri), Horváth Tivadar (Péteri úr), Zenthe Ferenc (Tibor). A sorozatban igen sok kiváló színművész vállalt epizódszerepeket, többek között Bács Ferenc, Bulla Elma, Csákányi László, Fónay Márta, Fülöp Zsigmond, Gózon Gyula, Hámori Ildikó, Kállai Ferenc, Kálmán György, Keleti László, Kiss Manyi, Körmendi János, Márkus László, Moór Marianna, Örkényi Éva, Őze Lajos, Ráday Imre, Sinkó László, Sütő Irén, Szabó Gyula, Szirtes Ádám, Újlaky László, Vass Éva, Várkonyi Zoltán.

Négy évtizeden át élen állt a Magyar Rádió toplistáján. A Szabó család hétfő esténként főműsoridőben ment a Kossuth Rádió hullámhosszán. 2005. június 20-án hangzott el a hangjátéksorozat 2400. adása.

forrás: hirado.hu

Azoknak, akik nem szeretik a sok betűt, ellenben kedvelik a számokat: