A közösségi média szerepe egy nagyvállalat kommunikációs stratégiájában címmel tartott előadást Burka Szilvia (Praktiker). 2012 óta van rajongói oldaluk a Facebookon, nemrégiben megjelentek az Instagramon, és van saját blogjuk - igyekeznek megcélozni a fiatalokat.

Nem csak marketingcélokra használják a közösségi média felületeit:  a sales típusú posztok egyre jobban háttérbe szorulnak, így előtérbe kerülnek az edukáló  posztok. Tudják használni közösségi oldalukat humánerőforrás-toborzásra, a CSR-tevékenység bemutatására, illetve ügyfélszolgálati tevékenység kiegészítésére is, privát üzenetben, oldalbejegyzésként naponta érdeklődnek a vásárlók a Facebookon.

Megfigyelhető, hogy sokkal több interakció érkezik egy DIY-posztra, mint egy sales típusú posztra. "Azonban elsődleges célunk a forgalomgenerálás, ezért a kettő egyensúlyát kell megtalálnunk. A tendenciát igazolva statisztikáink is azt mutatják, hogy folyamatosan nő a social médiából érkező látogatók száma webshopunkba, akik online közvetlenül is konvertálnak egyre nagyobb számban. 2016 augusztusáig megdupláztuk a 2015. évi teljes social médiából érkező online vásárlások számát."

Csikesz Erika arról beszélt előadásban az Intenet Hungary-n, hogy milyen innovatív eszközökkel érik el hatékonyan a fogyasztót a dinamikusan változó rádiós piacon.

2016-ot és 2017-et a változás éveinek nevezte, szerinte a változásnak pedig az erős márkák a győztesei, mint például a Sláger FM, a Rádió1, a Rádió Rock, a Petőfi Rádió és a helyi rádiók.

Mutatott egy grafikont, a hallgatottsági mérés szerint a Sláger FM a legnépszerűbb rádió Budapesten, a Class FM ezen a listán - közeli lekapcsolása miatt (?) - már nem szerepelt. 

"A rádió minden eszközön love brand, a honlapon is hallgatják, csúcsidőben 25 ezren hallgatnak online rádiót" - hangzott el. Úgy látja, a rádiónak az is szerepe, hogy közösséget építsen, fontos a jelenlét a közösségi oldalakon, és applikációként az emberek zsebében is ott akarnak lenni.

Az internetezők 92%-a játszik, 75% hagyományos játékkal, 62% videojátékkal, 42% mindkettővel. A férfiak 66%-a játszik a weben, többen, mint a nők. 80% szórakozásból, 40% pedig unaloműzés miatt játszik, 35% pedig társasági élményt keres – derült ki az Internet Hungary-n Pintér Róbert előadásából.

Magyarországon negatív a videojátékok és az azzal játszók megítélése: kevés mozgás, agresszivitást szül, időpocsékolás – ez a szülők percepciója. A játékosok többsége bőven 18 éves kora előtt találkozik játékokkal. Átlagosan négy játékot kedvel valaki: 45%-kal a kártyajáték vezet, ezt a stratégiai game követi. Pasziánsz, szókereső, ezek mennek, de a FIFA focis játék is népszerű, ez az ötödik.

A játékosok 77%-a mobilon játszik Magyarországon, utána a laptop, az asztali gép majd a tablet jön. Alapvetően ingyen akarnak játszani a magyarok, 53% egyáltalán nem költ játékra. Az átlagos költés itthon 3900 forint – azok közt, akik egyáltalán költenek rá.

Ma itthon 3,2 millió ember játszik videojátákkal, 12 milliárdos piac ez.

Egy év alatt 41%.kal nőtt az adblockert használó száma világszerte. Az USA-ban főképp a nyugati parton töltik le, Európába nagyon eltérő. Lengyelországban nincsenek könnyű helyzetben a marketingesek, ott 35% használja, itthon 13%, ami 700 ezer felhasználót jelent. Az Internet Hungary-n Buru Ferenc (PM Digital) előadásában elmondta, hogy a reklámokat mobilon letiltó programot alkalmazók száma különösen nőtt, itt 90%-ot mértek.

Van már olyan böngésző, amely nem is engedi át a reklámokat eleve, pedig minden piaci szereplő egyetért abban, hogy a netes tartalom sincs ingyen – azért a reklám megtekintésével fizet az olvasó. Általános panasz, hogy 1. nem érdekli az adott reklám az olvasót, 2. lassítja az oldalt, 3. nem lehet bezárni, 4. idegesítő.

Mit tehet a média? Profilozhatja a fogyasztót, hogy tényleg csak a neki célzott reklámot kapja, használhat álló, nem mozgó bannert, mellőzheti az idegesítő, vibráló grafikai elemeket. Van más megoldás is: akad sok cég, amely lepaktált az Adblockerrel, így az átengedi a hirdetésüket.

A közösségi médiával nem lehet versenyezni gyorsaságban – hangzott el az Internet Hungary konferencián. A Blikk online-nak voltak emberei épp a körúti robbantás helyszínén, az esemény idején, de a Facebookon, Twitteren hamarabb terjedt a hír. A főszerkesztők beszélgetésén kiderült, hogy egyre kevesebb olyan újság van, ahol 3-4 hetet valaki elpiszmoghat egyetlen anyaggal, hiába lehet az nagy sztori.

A leírtakat ellenőrizni kell: György Bence (Origo) elmondta, hogy a legtöbb újságíró alig jut terepre, kevés a riport, mert sok embernek benn kell ülnie, annyi munka és megírnivaló van. Neki volt tévésként furcsa volt ezt látni egy portálnál. A gyorsaság fontos, részben azért, mert a közösségi médiában elkezdik osztani a hírt, és ott nagyon nem mindegy, ki mikor írja meg ugyanazt az eseményt – hangzott el.

Fontosabb még mindig a hitelesség, a pontosság: ez arra volt válasz, hogy a beszélgetést vezető Baló György azzal nyitott, hogy az amerikaiak csupán harmada hisz a médiának. Baló rákérdezett arra is, hogy médiaválság van-e Magyarországon, erre egy válasz volt, hogy a hirdetési piac modelljét erősen érinti, hogy a Facebook, a Google sok reklámpénzt elvisz a magyar felületekről. Aki nem kap állami hirdetést, nehezen marad talpon – volt ilyen vélekedés.

Borókai Gábor (Heti válasz) szerint a tények szabadon elérhetőek, de nagy erőforrásokat kell mozgatni értük. „Kérdés, hogy egy nagy riportért vagy kis helyeskedésért jönnek-e többen. És nem ott költik a nagy pénzt, ahol a tartalom van. Olyan médiánk van, amilyen megérdemlünk: nagy a magyar média beágyazottsága” – közölte.

Saját márkája felépítéséről kellett volna beszélnie Stahl Juditnak, az Internet Hungaryn azonban azt mondta, hogy ebben soha semmi tudatosság nem volt. Jelenleg egy tévéműsort gyárt, két lapot ad ki, egy könyvkiadót üzemeltet és van egy webshopjuk is, szinte semmi szabadideje nincs.

Az akkori televíziózás legnagyobbjaitól tanulta a szakmát, sok tévéműsorban tűnt fel, többek közt a Tényeket is vezette a TV2-n, de mindig érdekelte a gasztronómia, szeretett főzni.

Lelkileg nehezen viselte, hogy sorra szűnnek meg a számára kedves műsorai, és egy idő után zavarta, hogy minden barátja este hétkor a színházban ül, ő meg dolgozik - már akkor jelezte a csatornának, hogy szívesen csinálna főzőműsort, de azt a választ kapta, hogy "akinek hagymaszagú a keze, az nem vezethet híradót."

Úgy emlékszik, mindig nagyon szorgalmas volt és mindig nagyon sok ötlettel rukkkol elő, persze ezek nem mindegyike sült el jól - a 2000-ben indított főzőiskoláját például be kellett zárni, mert nem ment. "Soha semmi olyat nem csináltam, amit ne csináltam volna meg ingyen is. Csak olyat érdemes csinálni, amit szeret az ember" - mondta.

Büszke rá, hogy a Stahl-recepteket szeretik az emberek, a jövőben szeretne az online térben is megjelenni, ezen már dolgoznak. A TMC Management segíti, hogy el tudja választani egymástól a közszereplőt és a márkát.

Bánki Attila, a A Vermis Production alapító tulajdonosa és ügyvezetője egy friss kutatás eredményét ismertette az Intenet Hungaryn. A blogok és a blogerrek tulajdonságait kutatták, a felmérésből pedig az derült ki, hogy bár jellemzően a 20 évesek írnak saját blogot, a 14 évesek egyre feljebb jönnek, a fiatalabb korosztály egyre szívesebben osztja meg gondolatait és a vele történteket társaival - gyakran videó formájában is.

Ma már lényegében mindenki elő tud állítani szerkesztői tartalmat, akinek van billentyűzete, a többséget pedig nem a pénzszerzés motiválja. A bloggerek fele nem akar pénzt szererezni ezzel a tevékenységgel,elsődleges motivációjuk, hogy kiálljanak egy-egy ügy mellett.

A válaszolók 60 százaléka azt tekinti pozitív visszajelzésnek, ha nő az olvasottságuk, illetve azt, ha az olvasóktól visszajelzést kapnak. 77 százalék szívesen lene valamilyen márka arca, az idősebb korosztály máig a website felhasználója, de a fiatalabbak inkább a Facebookot és az Instagramot használják.

Mobilreklámról beszélt Pintér Róbert az Internet Hungaryn: egy eNET-kutatást ismertetett, 900 embert kérdeztek meg. A válaszadók 2/3-a lemondana az édességről a mobiljáért, a lakosság bő tizede pedig a szexről is. 3,7 millió magyar mobilon is netezik, úgyhogy 2016 a mobilos net éve – hangzott el.

2,9 millió magyar találkozott mobilhirdetéssel (valószínűleg mind, csak sokan nem ismerik fel, vagy nem emlékeznek). Tízből hat netező elfogadja, hogy hirdetésbe fut bele a mobilon történő netezés során.

A mobilhirdetésnél az a legfontosabb, hogy értékes információt közvetítsen. A kutatás készítői meglepődtek azon, hogy az, hogy „a reklám jól nézzen ki”, a szakmának a fontosabb, nem a felhasználónak.  

Réz András szerint nem mindegy, hogy véleményvezért vagy véleménydiktátort választ magának az ember - erről beszélt az Internet Hungary konferencián.

Megfigyelte, hogy a legkedveltebb véleményoldalak egy-egy film után ma már nem kritikát írnak, hanem elmesélik, hogy mi történt a vásznon, mit láttak, mi volt a sztori, majd hozzáteszik, hogy ez tetszett-e nekik vagy sem. Minél jobban hasonlít a vélemény a nézőére, annál szimpatikusabb lesz, és minél jobban hasonlít a nézőére, annál jobban hasonlít a tömegére.

"A többséghez tartozás  disznóságokat eredményez" - hangzott el.

Azért választanak az emberek véleményvezéreket, hogy mindig azt hallják, amit hallani akarnak, akik pedig mindig azt mondják, amit a tömeg akar, azoknak sok követőjük van - ez a közösségi oldalakra is igaz. Az online kommunikációban azok népszerűek, akik a tömegekkel értenek egyet - mondta Réz az Internet Hungaryn.

Mindenkinek nem tud szólni a reklám, ha nem azokra az agyakra van szabva, amiben ott van a puzzle, akkor semmit nem ér - ezt fejtegette Kun Miklós (MediaCom) előadásában az Internet Hungaryn.

A mém szó jó mém lett: egy 1976-os genetikáról szóló könyv melléktermékeként terjedt el az „intelligens gondolatról” alkotott felfogás, amely 2011-ben őt is megfertőzte. Azt vette észre, hogy mindez feje tetejére állítja a közvélemény-kutatást, hiszen eszerint nem az embereknek vannak gondolataik, hanem a gondolatoknak vannak embereik. "Igen ám, de itt nem kontroll nélkül száguldozó mémlények burjánzásáról van szó, hanem egy ma még megfoghatatlanul szövevényes rendszerről, amelynek csomópontjain (agyak) nem minden jut tovább" - derült ki az előadásból.

Egy jó példa: a Hodor feliratú IKEA képet azok értették és azok osztották meg a közösségi oldalakon, akik nézik a Trónok Harcát, így egy bizonyos réteget érintett csak – pontosan mutatja, hogy működik ma a marketing és mennyire fontos, hogy azokat érje el egy reklám, akik azt értik is.